A mezőgazdasági terület nagysága 5 millió 81 ezer hektár, ez az ország területének majdnem 55 százaléka. Ebből a szántóterület mérete 32 ezer hektárral nőtt egy év alatt a június 1-i összesítés szerint – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) vetésterületet összesítő közleményében. Az ország területének 45 százaléka szántó, ami a mezőgazdasági területen belül 82 százalékot tesz ki. A többi 15 százaléka gyepként hasznosult, majdnem 3 százalék szőlő és gyümölcsös, a fólia és üvegház alatti növénytermesztés területe körülbelül 2 ezer hektár.
A vetésszerkezet legnagyobb részét az olajos magvú növények mellett a gabonafélék teszik ki. Az arányuk az utóbbi 3 évben még nőtt is, míg az ipari növényeké és a takarmánynövényeké csökkent, akárcsak a zöldségféléké, amelyek között a csemegekukorica és a zöldborsó vetésterülete a legnagyobb, a harmadik helyen az édeskömény áll. Termőterület alapján a gyümölcsök közül sorrendben az alma, a meggy, a dió és a bodza vezet – közölte a KSH.
Ágak és adottságok
A művelési ágak aránya az elmúlt 10 évben nem módosult jelentősen. A változás főképp a kiöregedett szőlők és a nem művelt konyhakertekkel, valamint a felhagyott vagy feltört gyepterületekkel magyarázható. A termőhelyi adottságokhoz igazodva az Alföldön összpontosul a mezőgazdasági terület, ezen belül az ökológiai művelés 5,8 százalékot, vagyis 293,6 ezer hektárt érint. Ennek 61 százaléka rét és legelő, 31 százaléka szántóföld – olvasható a KSH összefoglalójában.
Az összes mezőgazdasági terület 9,1%-a Bács-Kiskun, 9,0%-a Hajdú-Bihar, 8,6%-a Békés, 8,5%-a Jász-Nagykun-Szolnok megyében található. Békés megyében a legnagyobb a mezőgazdasági terület összes területen belüli aránya (78%), ezt követi Jász-Nagykun-Szolnok megye (77%), valamint Hajdú-Bihar megye (74%).
Súlyos aszály károsította a földeket
Az elmúlt egy évben is rendkívül aszályos volt az időjárás Magyarországon. 2021 júniusa és 2022 júniusa között az Alföldön összességében a szokásos csapadékmennyiségnek alig a fele esett. A csapadékhiány az Alföld középső és tiszántúli részein volt a legjelentősebb, ahol a búza és a kukorica termesztése meghatározó. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a száraz talajon a talajelőkészítési, vetési munkálatok is ellehetetlenülhetnek.
A gyümölcsösök fejlődését az aszályon kívül a tavaszi és a húsvét utáni fagyok az elmúlt évhez hasonlóan idén is gátolták. A szőlőültetvényekben a tavaszi fagyos napok és a csapadékhiány kisebb károkat okozott, ugyanakkor az elhúzódó száraz időjárás és a hőséghullámok kedvezőtlenül befolyásolhatják nemcsak a szüretelendő mennyiséget, de a minőséget is.
A legnagyobb területen kukoricát, búzát és napraforgót vetettek a gazdák
2022. június 1-jén, a korábbi évekhez hasonlóan az ország földterületének 45%-át művelték szántóként. A szántók közel 46%-a az alföldi megyékben található. A szántóterület mezőgazdasági területen belüli aránya az ország északnyugati megyéin kívül Tolnában, Békésben, Komárom-Esztergomban, Fejérben és Baranyában volt magasabb. Nagy kiterjedésű szántóterületek jellemzik Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar megyét, azonban a mezőgazdasági területen belüli 71, illetve 73%-os arányuk alacsonyabb az országos 82%-os átlagnál.
Szántóföldi növénytermesztés szempontjából az egyik legjelentősebb megyénk Békés, ahol az ország összes szántóterületének 9,5%-a terül el, és ez a művelési ág 90%-os részarányt képvisel a megye mezőgazdasági területéből.
Hazánkban a szántóterület legnagyobb részén gabonaféléket termesztenek. 2022-ben vetésterületük közel 2,5 millió hektár volt, a legnagyobb kiterjedésű a kukoricáé (983 ezer hektár) és az őszi búzáé (947 ezer hektár). Ebben az évben két legfontosabb szántóföldi növényünket a teljes szabadföldi szántóterület több mint 46%-án termesztették. A kukorica vetésterülete Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legnagyobb (107 ezer hektár), a búzáé Békésben (102 ezer hektár). A 2022-es aszály ezeket a megyéket is rendkívüli mértékben sújtotta – írták.
Nőtt az ipari növények vetésterülete
Az ipari növények jelentősége az elmúlt három évben folyamatosan nőtt, 2022-ben a szántóterületnek már közel negyedén, 1 millió 5 ezer hektáron foglalkoztak termesztésükkel. Az olajos magvú növények közül a repce termesztése idén kismértékben visszaszorult: 209 ezer hektáros területe 52 ezer hektárral kisebb volt az egy évvel korábbinál. A repcetermesztés szempontjából legjelentősebbnek számító Vas megyében a vetésterület nagysága egy év alatt az országosnál kisebb mértékben csökkent.
Legfontosabb olajos növényünket, a napraforgót 2022-ben az egy évvel korábbinál 5,8%-kal több, mintegy 700 ezer hektáron termesztették. Ennek közel 14%-a Jász-Nagykun-Szolnok megyében terült el. A szójabab vetésterülete a napraforgónál nagyobb mértékben, 8,6%-kal nőtt a tavalyihoz képest, és 2022-ben közel 69 ezer hektáron termesztették. Az “A fontosabb növények vetésterülete, 2022. június 1.” című kiadványt és a további részleteket itt lehet elolvasni.
