A Betakarítási Koordinációs Bizottság ülése utáni sajtótájékoztatón Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára hangsúlyozta: „rendkívüli körülmények alakultak ki a magyarországi szántóföldi növénytermesztésben az idei súlyos aszály, valamint az orosz-ukrán háború okozta gazdasági nehézségek miatt.”
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az idei aszály miatt már a nyári aratásnál jelentősen csökkentek a termésátlagok: a szokásos 5-5,5 millió tonna búza helyett csak 3,9 millió tonnát takarítottak be. Már akkor látszott, hogy az őszi betakarításnál szintén súlyos helyzet várható.
Több mint egyharmaddal kevesebb napraforgó
A tájékoztatás szerint a napraforgó betakarítása lényegében befejeződött, a gazdálkodók mintegy 1,1 millió tonna napraforgót takarítottak be 689 ezer hektár területről, a termésátlag több mint egyharmaddal kevesebb az elmúlt öt év termésátlagához képest.
A szója betakarítása 60 százalékon áll, október elejei állapot szerint az elmúlt öt év átlagánál 25 százalékkal kevesebb lesz a termés. Ez várhatóan 130 ezer tonna körül alakul az év végére.
A kukorica esetében 40 százalékon áll a betakarítás. Az eddig betakarított területekről a gazdálkodók hektáronként 3,1 tonnás termésátlagot jelentettek. De a végső szám nagyban függ a Dunántúlon még lábon lévő kukoricatáblák hozamától. A kukoricakultúrában uniós szinten is jelentős terméskiesést okozott a rendkívüli aszály.
Különbségek az országrészek között
A betakarítási adatokból is jól láthatóak az országrészek közötti, az időjárási tényezők által befolyásolt különbségek. Például napraforgóból az Alföldi és észak-magyarországi területeken 1300-1500 kg/ha volt az átlag, addig a Dunántúlon 2300-2500 kilogrammot sikerült betakarítani hektáronként. A szója és a kukorica esetében is hasonló arányokat láthatunk. A burgonya termésátlaga hazánkban (94%-os betakarítás mellett) 22 369 kg, a cukorrépa betakarítása még csak most kezdődött meg, 10% betakarított területről, 51 985 kg/ha termésátlagot jelentettek.
Nem betakarított területek (besilózott, betárcsázott) nagysága a napraforgó esetén 26 062 ha-t, a kukorica esetén 230 424 ha-t érintettek a 2022-es évben.
Az őszi vetésű kultúrák esetén az adatokból az látható, hogy őszi káposztarepce esetén 186 132 ha a tervezett vetésterület. Ennek 97%-án már elvégezték a munkákat. Őszi árpát 332 540 ha-on terveznek vetni a gazdák, ennek még csak 54%-át sikerült elvégezni. Őszi búzából 1 007 394 ha tervezetből még csak 20% van kész. Rozs esetén a 36 361 ha-ból 72%, a 70 478 ha tritikáléból 51%-on végeztek a munkával.
Magyarország kukoricából nettó importőrré válik
Az államtitkár kiemelte: az idei történelmi mértékű aszály következménye, hogy Magyarország a jelenlegi gazdasági évben kukoricából nettó importőrré válik. A behozatal mértéke a hazai piaci szereplők igényei szerint alakul majd. Az már látható, hogy a hazai takarmány, valamint az ipari felhasználói igények alapján gabonából és olajos növényből havonta 200 ezer tonna import érkezik az országba.
A hazai ellátásbiztonság érdekében a kormány fenntartja az exporttételek kiviteli bejelentési kötelezettségét.
Az államtitkár beszámolt arról, hogy az őszi vetések megkezdődtek, ahol az adatok szerint jelentősen nőtt a vetési terület. A vetési szándékok alapján 12 százalékkal több az őszi búza vetésterülete, egynegyeddel növekszik az árpa tervezett vetésterülete a tavalyihoz képest, és várhatóan egynegyeddel csökken a repcéé.
Súlyos hőstressz is érte a növényeket
Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a mezőgazdaságnak nemcsak a csapadék hiányzott, hanem súlyos hőstressz is érte a növényeket. Kiemelte a minisztérium és a szakmai szervezetek közötti folyamatos és konstruktív egyeztetések fontosságát. Reményét fejezte ki, hogy a támogatások előlegkifizetése hamarosan megtörténik. Ez a növénytermesztők számára az inputanyagok beszerzésében némi segítséget tud jelenteni.
(Forrás: magyarmezogazdasag.hu)
