A cikket frissítjük! Az előadásanyagok már alább letölhetőek, hamarosan az előadásvideók is elérhetőek lesznek.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke megnyitó beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2023-27-es időszak rengeteg lehetőséget jelent majd, közel 15 milliárd eurós, azaz több mint 5000 milliárd forint keretösszeggel tud gazdálkodni az agrár- és élelmiszergazdaság, de megfelelő felkészülés szükséges a szaktanácsadók, a szakmai szervezetek és a gazdák részéről is a források lehívásához. A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv sok lehetőséget nyújt ahhoz, hogy átálljanak a gazdálkodók egy fenntarthatóbb és korszerűbb technológiára a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban, amely a megélhetésüket is stabilan biztosítja. A NAK jelenleg azon dolgozik, hogy támogassa a részletszabályok kidolgozását és annak módját, illetve hogy a leghatékonyabb formában tájékoztathassák a gazdálkodókat: a szervezet portálján például egy oldalra összegyűjtötték az új Közös Agrárpolitikával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, ahol a közvetlen támogatások egyénre szabott, idei évre becsült összegének kiszámítására alkalmas KAP-kalkulátor is elérhető.

Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (MAGOSZ) elnöke is köszöntőt mondott az Agroinform által szervezett eseményen. Kihangsúlyozta, hogy hosszas vita előzte meg a stratégia elfogadását, de mint mondta, “a mi elképzeléseink ott vannak a döntésekben”. A támogatási lehetőségekkel kapcsolatban kiemelte, hogy a gazdák részéről a legjobb döntés meghozatalához pontos információkra van szükség, az adottságokhoz legjobban illeszthető pályázati forrást kell megtalálni. Ebben a NAK és a MAGOSZ szakértőire is folyamatosan számíthatnak a gazdálkodók.

Előadások a KAP Stratégiai Tervről

Területalapú és visszaosztó támogatás, fiatal gazda támogatás

Horváth Anikó Katalin, EU referens (Közösségi Támogatási Osztály, Agrárminisztérium) a KAP Stratégiai Terv I. pilléres támogatási lehetőségei közül a területalapú támogatást, a redisztributív (visszaosztó) támogatást, a fiatal gazda támogatást és a termeléshez kötött támogatások fontosabb részleteit mutatta be.

Horváth Anikó Katalin, EU referens – Fotó: Agroinform

Aktív gazda vizsgálat

Az aktív gazda vizsgálattal kapcsolatban elmondta, hogy most kerül vissza ez a fogalom a támogatási rendszerbe azzal a céllal, hogy ki lehessen szűrni azokat, akik minimális szintű mezőgazdasági tevékenységet sem végeznek. Automatikusan aktív gazdának minősülnek: a természetes személyek, a legalább 10 hektár mezőgazdasági területtel rendelkező jogi személyek, a 10 hektárnál alacsonyabb mezőgazdasági területtel rendelkező jogi személyek, amennyiben az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben (FELIR), mint mezőgazdasági tevékenységet végző szervezet nyilvántartásba vételre került, négy speciális működési forma: egyházak, önkormányzatok, oktatási intézmények és a mezőgazdasághoz köthető non-profit szervezetek („pozitív lista”).

Ha egy jogi személy a fenti lépések után sem tekinthető aktív mezőgazdasági termelőnek, bizonyíthatja minimális szintű mezőgazdasági tevékenységét (az előző évi mezőgazdasági árbevétele meghaladja az előző évi éves nettó minimál bér felét). A korábban alkalmazott negatív lista megszűnik.

Területalapú alaptámogatás

A területalapú alaptámogatás egy fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatás (BISS), amely a jelenlegi SAPS és zöldítés támogatás helyébe lép. A támogatás célja a mezőgazdasági üzemek számára kiszámítható, alapszintű, hektáronkénti jövedelemtámogatás biztosítása. Éves keret: 735,3 millió EUR. A támogatás adott évi fajlagos értéke a jogosult területek nagyságától függően, 147 EUR/ha körül alakulhat, azonban egy előre rögzített sávon belül kell, hogy maradjon.

Újraelosztó jövedelemtámogatás (redisztributív, CRISS)

A támogatás célja a közvetlen támogatások igazságosabb eloszlása, az üzemek első hektárjainak emelt szintű támogatásával. Kedvezményezettek köre: azon gazdálkodók (természetes és jogi személyek), akik alaptámogatásra jogosult területtel rendelkeznek, ahol az alaptámogatásra jogosult terület az adott kérelmezési év tekintetében nem haladja meg az 1 200 hektárt. Az első 10 hektár esetében körülbelül 80 eurós támogatás vehető majd igénybe hektáronként, 10 és 150 között pedig 40 eurós támogatás várható.

Fiatal gazda támogatás

Feltételek:

  • az első kérelem benyújtásakor 40 évnél nem idősebb gazdálkodó (természetes vagy jogi személy),
  • nyilatkozik arról, hogy mezőgazdasági tevékenységének megkezdése nem korábbi, mint az előző naptári évi egységes kérelem benyújtására nyitva álló időszak utolsó napja,
  • az első egységes kérelem benyújtást követő 5 évig kaphatja;
  • minimális képzettségi előírást vagy 2 év releváns munkatapasztalatot kell igazolni;
  • a területi korlát 300 hektárra emelkedik, ez azt jelenti, hogy ha az üzem területe ennél nagyobb, akkor a plusztámogatás csak 300 hektárra nyújtható,
  • akinek még nem telt le az öt éves részvételi időszak, ill. megfelel a kibővített feltételeknek, akkor 2023-tól az új rendszerben is részt vehet.

Tervezett fajlagos támogatás: 157 euró/hektár.

Termeléshez kötött támogatások

Az eddigiekhez hasonlóan 13 jogcím lesz, a változásokról és az egyes jogcímekhez rendelt összegekről az alább található prezentációban találhatóak adatok.

Várható rendeletek

A következő, I. pillért érintő rendeletek megjelenése március 2. felében várható:

  • Egységes Kérelem rendelet – horizontális rendelet – a beadásra, a kapcsolattartásra koncentrál és tartalmazza az ellenőrzésre, szankcionálásra vonatkozó szabályokat is.
  • Aktív gazda rendelet – a kritériumokat és jogi személyek esetében az aktív termelő lét bizonyíthatóságát tartalmazza.
  • Az alaptámogatásról, újra elosztó támogatásról és az átmeneti nemzeti támogatásokról szóló rendelet.
  • Termeléshez kötött támogatásokról szóló rendelet – minden egyes jogcímnél tartalmazza a teljesítési követelményeket.
  • Fiatal gazda rendelet – szól az új feltételekről, követelményekről és szabályozza az úgynevezett „átmeneti” fiatal gazdákra vonatkozó előírásokat.
  • Agár-ökológia programról (AÖP) szóló rendelet – részletesen bemutatja milyen lehetőségek közül választhat a termelő a programban való részvételhez.
  • Feltételesség rendelet – bemutatja azokat a szabályokat, amelyek alapfeltételek ahhoz, hogy a termelő az I. pilléres támogatásokból részesüljön.

Horváth Anikó prezentációja – aktív gazda státusz, alaptámogatás, fiatal gazda támogatás, visszaosztó támogatás, termeléshez kötött támogatások

Agroökológiai program, zöld elvárások

Madarász István, az Agrárminisztérium osztályvezetője (Agrárstratégiai Koordinációs osztály) a KAP Stratégiai Terv I. pilléres támogatási lehetőségei közül az agro-ökológiai programot és a megerősített kondicionalitás, zöld elvárások rendszerét mutatta be.

Madarász István, osztályvezető – Fotó: Madarász István

Kibővül a támogatható terület fogalma

Fontos változás az eddigiekhez képest, hogy kibővül a támogatható terület fogalma, ennek köszönhetően a gazdáknak nem lesz érdekük az agroökológiai szempontból értékes területeket szántóvá alakítani, illetve új területeken alakulhatnak ki tájképi, nem termelő elemek, amelyek vízmegtartás és talajkímélés szempontjából fontosak.

Kiterjesztett kondicionalitás

A kiterjesztett kondicionalitás azt jelenti, hogy több zöld elvárásnak kell megfelelni ezentúl.

A zöldítés elemei a korábbi 30%-tól eltérően az összes közvetlen támogatás és területalapú vidékfejlesztési kifizetés előfeltételévé válnak.

Új elemek: foszfátok diffúz szennyezése elleni intézkedés, vizes élőhelyek és tőzeglápok védelme (HMKÁ 2 – 2025-től), fenntartható növényvédőszer-használat. Az alább letölthető előadásanyagban pirossal láthatóak az új elemek.

Agro-ökológiai program (AÖP)

Az AÖP egy új, AKG típusú támogatás az I. pillérben, tagállami szinten kötelező, de gazdálkodói szinten önkéntes:

  • Éves, hektáronkénti termeléstől elválasztott kifizetés.
  • A minimum-követelményeken túlmutató, az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását ösztönzi, tagállami mozgástérrel.
  • A támogatás a feltételek és a választott jó gyakorlatok betartása esetén a mezőgazdasági üzem teljes területére jár hektár alapon.
  • Az egyes jó gyakorlatok különböző pontértéket kapnak (1 v. 2).
  • A mezőgazdasági üzemen belül minden tényleges hasznosítási módra (szántó, gyep, Natura 2000 gyep, ültetvény) vonatkozóan legalább 2 pont értékű előírást kell választani.

Az AÖP pontértékeit érdemes kikeresni az alábbi előadásanyagból:

Madarász István prezentációja – HMKÁ, JFGK előírások, AÖP

Beruházási támogatások

Nagy Attila, az Agrárminisztérium főosztályvezetője (Fejlesztéspolitikai Főosztály) a beruházási támogatások 2023-tól élesedő rendszeréről tartott előadást.

Nagy Attila, főosztályvezető – Fotó: Agroinform

Az új támogatási rendszerben a II. pillér esetében a következőképpen alakulnak az alapelvek:

  • A pénzügyi megalapozottság, a hozzáadottérték-növelés hangsúlyos.
  • Termékpálya szemlélet, termelői együttműködések ösztönzése.
  • Lehetőség lesz biztosítékmentes előleg alkalmazására (bizonyos korlátok között), jelenleg is tart a részletek kidolgozása.
  • Költségnövekmény elismerése, egyszerűsített kiválasztás, egyszerűsített költségelszámolás alkalmazása.
  • Minimális üzemméret: 10.000 EUR STÉ (jelenleg 6.000).
  • 40%-os mezőgazdasági árbevétel (jelenleg 50%).
  • A támogatás mértéke: max. 15 millió EUR/projekt. A kis és a nagy projektek külön felhívásban jelennek majd meg.
  • Alap támogatás-intenzitás: 50%.
  • Kiegészítő támogatás-intenzitások: fiatal mezőgazdasági termelő +15%, termelői együttműködés +10% Új elemek: gazdaságátadás + 15%, ökológiai gazdálkodás +10%, kezességvállalás 5%. Összesen legfeljebb 65%. Nem termelő beruházás legfeljebb 80%.

Az előadás keretében bemutatott beavatkozások:

  • Mezőgazdasági üzemek fejlesztése
  • Állattartó telepek járványvédelmi beruházásainak támogatása
  • Mezőgazdasági üzemek zöld beruházásainak támogatása
  • Mezőgazdasági üzemek fejlesztése az ammónia-kibocsátás csökkentés érdekében
  • Mezőgazdasági termékek értéknövelése
  • Generációváltás támogatása három célzott beavatkozással

Az AKG, az ÖKO és az AÖP valamint Natura 2000 programok kapcsolata:

Az AKG és ÖKO támogatások 2025-ig a 2022-ben indult támogatás változatlan feltételek mellett folytatódnak, de 2025-től új pályázati felhívás várható, módosított tartalommal. Az adott területre AÖP és AKG, valamint AÖP és ÖKO támogatás egyaránt igényelhető, de az átfedéseket kiszűrték azzal, hogy az előírások átfedését főszabály szerint kizárták. A jelenleg előkészítés alatt álló AÖP jogcímrendelet részletesen meghatározza, hogy mely AÖP-s gyakorlatok nem választhatók az AKG/ÖKO/Natura 2000 támogatásba bevont területeken. Ahol átfedés valószínűsíthető (pl.: AÖP 30 ha táblaméret előírás, AKG 5 ha táblaméret), ott az AKG támogatást igénylő nem választhatja az AÖP-s előírást. A KAP Stratégiai Tervből a Natura 2000-es területekre továbbra is kompenzációs támogatás igényelhető. A jogszabály előírásainak betartásáért jár támogatás, a jogszabály esetleges változása független a támogatástól.

Új pályázati felhívások várható megjelenése

A új agrártámogatási feltételek először a 2023. évi április elejétől június elejéig tartó egységes kérelem benyújtásánál kerülnek érvényesítésre a KAP első pillérében lévő terület- és állatlétszám alapú közvetlen támogatások esetében. A vidékfejlesztési támogatások esetében 2023 és 2025 között három olyan év várható, amikor a VP és a KAP Stratégiai Terv párhuzamosan működik egymás mellett. A Vidékfejlesztési Program néhány kiírása még pályázható, sőt adott esetben a korábban már lezárult felhívások újranyithatóak. Ezek időzítése még a későbbiekben alakul ki, hiszen a KAP Stratégiai Terv keretében új vidékfejlesztési pályázati felhíváson kifizetésre akkor kerülhet sor, ha a jelenlegi Vidékfejlesztési Programban már meglévő, ugyanerre a célra irányuló intézkedés pénzügyileg lezárásra kerül.

Nagy Attila prezentációja – beruházási pályázatok alapelvei, új pályázati felhívások megjelenése, AKG, ÖKO, generációs megújulás támogatása

Gyakorlati tapasztalatok a pályázatok megvalósításának világából

Miklovicz László Péterrel, a Gordius Solution Tender Kft. ügyvezetőjével a webinárium végén Balog Tamás műsorvezető beszélgetett, a projektmenedzsmenttel kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokról, kihívásokról, buktatókról. A beszélgetésből kiderült, a problémák 99 százaléka megelőzhető azzal, ha időben elkezdődik egy projekt előkészítése, és van egy tapasztalat szakember. Hiszen a pályázatírás és projektmegvalósítás ideje alatt felmerülő problémák nagy része ismétlődő, egy gyakorlott szakember sokkal hamarabb talál megoldást, mint az, aki talán az első projektjét készül beadni.

Miklovicz László Péter, a Gordius Solution Tender Kft. ügyvezetője – Fotó: Agroinform

A projektmenedzsmentnek három fontos szereplője van: a pályázó, a pályázatíró és kivitelező(k). Fontos, hogy a szereplők munkájának összehangoltnak kell lennie, a pályázó nélkül a pályázatíró egyedül nem tudja szakmailag és a pályázó tényleges igényeinek megfelelően menedzselni a fejlesztést. Ugyanígy nélkülözhetetlen az előkészítés során a kivitelezői szféra bevonása is a legmegfelelőbb és időben elkészülő beruházás érdekében.

Indexkép: Shutterstock

Forrás:https://www.agroinform.hu/