Előadásvideók, prezentációk, kérdések és válaszok. Készülj velünk az egységes kérelem beadására és tudj meg többet az AÖP-ről!
Több mint 1000 fő vett részt az Agroinform április 18-i online konferenciáján, melynek keretében számos előadás hangzott el és rengeteg kérdést tettek fel résztvevők.
Ebben az összefoglalóban tesszük közzé
- az előadásokról készült videó-felvételeket,
- az előadások prezentációit,
- az előadásokról készült rövid, szöveges összefoglalókat,
- a résztvevők által feltett kérdéseket és a válaszokat.
Frissítjük a cikket, a résztvevők által feltett kérdések és a válaszok listája bővül!
200 millió euró évente – dr. Feldman Zsolt köszöntője
A Közös Agrárpolitika keretében elinduló új agrártámogatási rendszerben kiemelt szerep jut az Agro-ökológiai programnak, amely az első pilléres közvetlen támogatások 15 százalékát teszi ki, így ezen a csatornán évente mintegy 200 millió euróval támogatja a tárca a magyar gazdákat a következő években – mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a rendezvényen.
A döntés felelőssége – Papp Gergely köszöntője
Szintén köszöntőt mondott Papp Gergely a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese. Három fontos tényezőt emelt ki az új támogatási rendszer kapcsán:
- Az eddigiekhez képest nagyobb a mozgástér abban, hogy ki, milyen vállalásokat tesz meg a gazdálkodás során, ezzel együtt pedig a gazdálkodók felelőssége is nő. Összességében több pénz áll rendelkezésre, mint az elmúlt években, de azt, hogy konkrétan egy szereplő mennyit kap, az az ő döntéseitől függ.
- Látszik, hogy az EU a KAP-ot zöld irányba tolja, a környezeti fenntarthatóság, a klímaváltozás elleni küzdelem, a biodiverzitás megőrzése cél. Meg kell tanulnunk ebben a rendszerben elhelyezni magunkat. “Nem kell mindennel egyetérteni, nem kell ünnepelni, de tisztában kell lenni azzal, hogy a támogatás fejében ki milyen vállalásokat hajlandó tenni.”
- A bürokrácia, az adminisztráció növekedő tendenciát mutatnak, ezzel muszáj lesz megtanulnunk együtt élni.
Köszöntőjében arra is kitért, hogy sok kritika érte a magyar támogatási rendszert, mert túl bonyolultnak tartják és nehézkesnek. Ebben van igazság, de erre azért van szükség, mert így lehet a lehető legtöbb támogatáshoz hozzájutni.
Az Agro-ökológiai Program jó gyakorlatai – Madarász István előadása
Madarász István, az Agrárminisztérium osztályvezetője előadásában bemutatta az új KAP Stratégiai Terv felépítését, és hogy hogyan illeszkedik az új támogatási rendszerhez az AÖP. Mint mondta, a fenntarthatósági előnyök mellett azért is célszerű minden gazdálkodónak részt venni az AÖP-ben, mert aki nem vállal AÖP előírást, gyakorlatilag lemond a támogatás egy részéről.
Az AÖP-pel kapcsolatos rendelettervezet már megjelent, napokon belül a Magyar Közlönyben is megjelenhet az osztályvezető tájékoztatása szerint. A rendelettervezet egyébként rengeteg kérdésre választ ad, itt lehet elérni a szöveget.
Az előadás keretében a szántó, gyep és ültetvény kategóriák esetében végig vette az egyes jó gyakorlatokat, néhány példát kiemelünk itt, de a teljes előadás újranézhető, illetve az előadásanyag letölthető.
Szántó
Vannak olyan választható gyakorlatok, amelyeket az egész szántóterületre vonatkoztatni kell, ilyen például a talajtakarás. Akkor jár a pont, ha a feltételességben kötelezően szeptember 30-ig biztosítandó talajtakaráson felül a következő év február 28-ig megőrzi a gazdálkodó a talajtakarást. A terménydiverzifikáció gyakorlata a zöldítés logikája alapján épül fel, de több gazdaságméretre vonatkozó sávval: más-más terménydiverzifikációs elvárásokat fogalmaztak meg, a terület növekedésével egyre növekvő számú kultúra termesztését szükséges vállalni.
Választható, teljes szántóterület vonatkozásában releváns gyakorlat ezeken felül szántó esetében az emelt szintű EFA-területfenntartás, az önkéntes táblaméret-korlátozás és a méhbarát növényvédelem.
A talajkondicionálás és a mikrobiológiai készítmények alkalmazása esetében a terület 50 százalékán kell vállalni a gyakorlatot. Mindkét esetben az egységes kérelemben szükséges megjelölni a táblákat, ahol az adott készítmények kijuttatását vállalja a gazdálkodó. A rendszer kiszámolja, hogy megvan-e az 50 százalék. Madarász István azt javasolta, hogy inkább érdemes 50 százalék fölé menni, hogy például területmérésből adódó kis eltérés miatt nehogy kicsússzunk a támogatásból. Ezeknek a készítményeknek a kijuttatását az engedélyokiratnak megfelelően kell elvégezni, a felhasználhatósági időn belül, a jogszabályban erre vonatkozóan több nincs meghatározva.
A forgatás nélküli művelés kapcsán kiemelte, hogy az ekével vagy tárcsával végzett művelet kizárása a cél. Az eke használata mindenképpen kizárt, a tárcsa pedig akkor, ha 10 cm-nél mélyebben végzünk vele talajművelést. Az a kombinált eszköz elfogadható, amelynek ugyan van tárcsaeleme, de azt be lehet úgy állítani, hogy csak maximum a felső 10 cm-es rétegben dolgozzon. A szűkített növényvédőszer-használatáról pedig elmondta, hogy a glifozát használata kizárt forgatás nélküli talajművelés gyakorlat választása esetén.
Gyep
Minden gyepterületen, legyen az akár Natura 2000 vagy egyéb gyepterület, választható gyakorlat a pásztorló vagy szakaszos legeltetés (Pásztoroló: az állatokat ember felügyeli a legeltetés ideje alatt, és figyel, hogy elkerülje a túllegeltetést. Szakaszoló: elég villanypásztorral elkülöníteni a legeltethető és a nem legeltethető táblákat.) A két variáció kombinálható. Nem Natura 2000 gyepeken választható a gyepek megőrzése gyakorlat és az extenzív (azaz nem öntözött) gyep évi egyszeri kaszálása. Az alternáló kasza használata kapcsán arra hívta fel a figyelmet az előadó, hogy nem kell saját tulajdonúnak lennie a kaszának, viszont magáról az eszközről, a vágószerkezetről csatolni szükséges egy georeferált fotót az agrotechnikai művelet bejelentésénél.
Ültetvény
Az ültetvény esetében választható jó gyakorlatok közül több ugyanúgy értelmezendő, ahogyan szántó esetében is, az előadás keretében arra hívta fel a figyelmet viszont, hogy a HMKÁ 6 feltételességi előírásban az idei évtől megjelenik, hogy a 12 százalék feletti dőlésszögű lejtős területeken kötelező a talajtakarás. Aki 12 százalék alatt is bevállalja a talajtakarást, pontot szerezhet az AÖP-ben.
Sok kérdés irányult arra, hogy milyen időközönként fognak frissülni a szerlisták. Mint mondta, amikor a jogszabály megjelenik, akkor lesz egy hivatalos lista a használható növényvédő szerekről, mikrobiológiai készítményekről, stb. Ha az előzetes lista közzététele óta egy-egy készítmény szerzett forgalomba hozatali engedélyt, akkor az rá fog kerülni. Idén még az egységes kérelem benyújtási időszakának végéig fogják frissíteni ezeket a listákat, a következő évtől viszont február 1. lesz a fordulónap.
A talajszerkezet és a talaj termőképességének javítása a gyakorlatban – dr. Pénzes Éva előadása
Dr. Pénzes Éva, a Magyar Talajvédelmi Szövetség ügyvezetője a talajbaktériumok alkalmazásának szerepét emelte ki a talaj termőképességének javításában. Hangsúlyozta, hogy a szövetségnek a NÉBIH-hel közösen végzett kísérletei során növénykultúráktól függően 10-13 százalékos termésátlag-növekedést értek el a talajoltó baktériumok alkalmazásával, a szója esetében ez az érték a 25 százalékot is meghaladta. Az eljárás emellett a termés minőségét is növelte, miközben fokozta az ültetvény szárazságtűrését, növelte a talajban található növényi maradványok bomlási sebességét, visszaszorította a kórokozó gombák szaporodását és a talajszerkezet javításával az üzemanyag-megtakarításhoz is hozzájárult.
Forgatás nélküli talajművelés és mikrobiológiai készítmények használata – Hadászi László előadása
Hadászi László, a KITE Zrt. innovációs főigazgatója előadásában részletesen elmagyarázta, hogy milyen előnyökre számíthat az a gazda, aki felhagy a szántással. A KITE több mint 10 évvel ezelőtt kezdte meg azt a kutatómunkát, amelynek során a forgatás nélküli talajművelés és a mikrobiológiai készítmények használatának hatását mérték fel, az eredmények pedig meggyőzőek.
Szántás alatt alapvetően azt értjük, hogy megforgatjuk a talajszelvényt a teljes területen, 28-32 cm-es mélységben, végül egyenes fenékprofil jön létre. Ha folyamatosan azonos mélységben szántunk, akkor kialakul az eketalp. Így a talaj egy felülről nyitott, alulról zárt rendszer lesz, amely gyorsan kiszárad, viszont a hirtelen lezúduló csapadékot nem tudja a mélyebb rétegbe szivárogtatni, ezért kialakul a belvíz. Az ilyen talaj gyorsabban szárad ki és melegszik fel. Az a technológia, amely mulcsot, növényi maradványokat hagy a területen, lassabban melegszik fel, 1-1,5 fok különbség alakulhat ki. (Van, ahol előnyösebb a gyorsabb melegedés, de legtöbbször hátrány a nedvességvesztés miatt.)
Sokszor hozzák fel ellenérvként a szántás elhagyása kapcsán a növényvédelmi problémákat, de Hadászi László szerint az egyetlen valóban nagy kihívást az évelő gyomok elleni küzdelem nehézségei jelentik, erre tényleg új megoldást kell találni forgatási nélküli technológiában. Viszont ez főként szakértelem kérdése.
A kórokozók és kártevők esetében nincs jelentős eltérés, hiszen nagyon egyoldalú a növényszerkezet Magyarországon, ezért olyan óriási kórtani nyomás alakult ki, hogy a szántással nem tudjuk visszatartani a kártevőket. Ezért kell hosszú távon a diverzifikációra is koncentrálni.
Azt is óriási problémának nevezte, hogy tulajdonképpen nem csak akkor szánt a gazdálkodók jelentős része, amikor indokolt, hanem ok nélkül is, pedig lazítással csökkenthető az alapművelés költsége, lassabban szárad ki a talaj, egy alulról és felülről is nyitott rendszer alakul, amely sokkal megbízhatóbban tudja kiszolgálni a növények igényeit.
A mikrobiológiai készítmények kapcsán a KITE által végzett kísérletekről számolt be. Mint mondta, a mikrobiológiai készítmények használatához is szükség van a megfelelő ismeretekre, mert a nem optimális körülmények között kijuttatott készítmények várt hatása elmaradhat. Megfelelően alkalmazott, korszerű készítményekkel viszont növelhetők a terméshozamok, csökkenthetőek a termelés kockázatai.
Stresszmentes termelés az agro-ökológiai program jegyében – Lécz István előadása
A termésmennyiség növelése és a minőség javítása kapcsán fontos a mikrobiológiai, növénykondicionáló készítmények használata. Lécz István, az FMC-Agro Hungary Kft. területi szakmérnöke mutatta be az FMC termékkínálatát. Az alábbi látványos videóból kiderül, hogy milyen gazdálkodói tapasztalatok voltak a stresszhelyzetekkel teli 2022-es évben:
Tápanyagok és talajjavítók az AÖP-ben – Vázsonyi László előadása
A VulcanAgro Kft. termékfejlesztő mérnöke elmondta, az Agro-ökológiai Programot magyar gyártóként kihívásnak tartja, ugyanakkor lehetőségnek is. Bízik benne, hogy a termelők nem más talajművelésben, új növényeken gondolkodnak majd, és tényleg változhat a szemléletmód. A VulcanAgro abban hisz, hogy a talajban lévő élőlényeket kell felszaporítani, az életlehetőségeiket javítani. Információk a termékekről a videóban:
Elérte a talajbaktériumokat, talajalgákat és gombákat az AÖP 2023-ban! – Daoda Zoltán előadása
Az AGRO.bio Hungary Kft. szakmai igazgatója elmondta, hogy már 20 éve a piacon vannak, több országban is, és gyakorlatilag mindenütt ugyanaz a helyzet: a talajok leromlott állapotban vannak, és ez nem fenntartható. A baktériumkészítmények hatásában kételkedők számára meggyőző képeket mutatott, érdemes megnézni az előadást:
Hogyan védekezzünk rovarok ellen méhekre nem veszélyes készítménnyel? –Balczár Zoltán előadása
Az ADAMA Hungary ZRT. képviseletében Balczár Zoltán elmondta, hogy 1 pontot lehet szerezni azzal, ha a növényvédelem során az engedélyokirat alapján a méhekre kifejezetten veszélyes vagy mérsékelten veszélyes illetve kockázatos besorolású növényvédő szerek használatát mellőzzük. A méhek jelentőségéről, a méhkímélő védekezés módjáról további információk hallhatók a videóban:
Kérdések és válaszok – Madarász István
Indexkép: Agroinform
Forrás:Agroinform
