Tovább csökkent júniusban az élelmiszer-alapanyagok nemzetközi árának mutatója, miután olcsóbb lett a főbb gabonafélék és a növényi olajok többsége – tudtuk meg az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) aktuális jelentéséből.
A FAO élelmiszerár-index, ami a nemzetközi kereskedelem legfontosabb élelmiszer-alapanyagainak havi árváltozását követi, május óta 1,4%-ot csökkent, míg a tavaly márciusi csúcs óta 23,4%-ot.
Az új termés jöttével a búza nemzetközi ára csökken (fotó: Horizont Média/Barna Ferenc)
A gabonafélék ára júniusban 2,1%-kal lett kevesebb
A szemestermények iránti globális kereslet 3,4%-kal zuhant köszönhetően a megnövekedett argentín és brazil kukorica-készleteknek, illetve a pozitív termelési kilátásoknak az Amerikai Egyesült Államokban.
Ahogy az északi féltekén megkezdődött az aratás, a búza nemzetközi ára 1,3%-kal csökkent, amire szintén befolyással voltak a bőséges tartalékok és az alacsony exportvám Oroszországban, illetve a jó amerikai termelési kilátások
A rizs nemzetközi piaci ára is mérséklődött (-1,2%) a nem Indica típusú fajták iránti nyomott kereslet közepette, továbbá Pakisztán törekvése miatt, hogy exportját növelje.
A globális gabonatermelés várhatóan rekordot dönt a 2023–24-es szezonban. A FAO szakértői a 2023-as globális gabonatermelésre vonatkozó előrejelzésüket 2 819 millió tonnára korrigálták, ami 1,1%-os éves bővülést jelent.
A növényi olajok árindexe májushoz képest 2,4%-kal csökkent
A pálma- és a napraforgóolaj alacsonyabb nemzetközi ára erősebben hatottak az indexre a kedvezőtlen időjárás miatt dráguló szója- és repceolajhoz képest.
Júniusban második egymást követő hónapban csökkent a pálmaolaj nemzetközi ára, ami főként a vezető termelő országok becsült, magasabb kibocsátási értékeit tükrözi. Eközben a napraforgóolaj világpiaci ára is tovább esett a bőséges globális kínálatnak köszönhetően.
Ezzel szemben a szójaolaj nemzetközi ára fellendült az előző hónaphoz képest, amit nagyrészt az Amerikai Egyesült Államok főbb termesztő régióiban tapasztalható túlzott szárazság miatti várható terméskiesésre vezethető vissza.
A tejtermékek árindexe 0,8%-ot zsugorodott júniusban
A sajt alacsonyabb ára (nagy volt a kínálat e téren, főleg Nyugat-Európában) ellentételezni tudta a vaj – jellemzően a közel-keleti – kereslet megnövekedése által generált drágulását.
A tejpor ára enyhén csökkent az észak-ázsiai felvásárlók alacsonyabb importvásárlása és a megnövekedett kínálat miatt.
A cukor árindexe 3,2%-kal zuhant
Ez most négy hónap folyamatos drágulást váltott fel, köszönhetően annak, hogy jól halad a cukornád betakarítás Brazíliában, miközben akadozik a globális importkereslet, főként Kínából.
Ennek ellenére a cukor nemzetközi jegyzései azonban 34,9 ponttal (29,7 százalékkal) a tavalyi év azonos havi szintje felett maradtak.
Az El Niño-jelenségnek a 2023/24-es cukornádtermésre gyakorolt lehetséges hatásával kapcsolatos aggodalmak, valamint a brazil reál amerikai dollárral szembeni erősödése korlátozta a cukor világpiaci árának nagyobb arányú csökkenését.
A húsfélék árindexe gyakorlatilag változatlan maradt június során
A baromfihús a madárinfluenza generálta kelet-ázsiai erős kereslet révén drágult. A sertéshús ára szintén nőtt az Európai Unióban fennálló szűkös kínálat miatt.
Eközben a marha- és a birkahús ára csökkent a megnövekedett kínálat miatt: Ausztrália szarvasmarhával látja el a nemzetközi piacot, a juhhús jellemzően az óceániai térségből érkezik.
A helyi élelmiszerdrágulás nehezíti az egyes területek élelmezését
A magas élelmiszerárak, a gazdasági nehézségek, a konfliktusok, az aszály és az El Niño jelentette veszély szerte a világon aggodalomra adnak okot az élelmezés terén. A világon jelenleg 45 ország szorul külső élelmezési segélyre a FAO legfrissebb jelentése alapján.
A FAO árindex mozgásától eltérő, magas helyi élelmiszerárak állnak az éhezés súlyosbodása mögött ezen 45 ország többségében, melybe beletartozik Haiti, Ukrajna, Venezuela, továbbá 33 afrikai és kilenc ázsiai ország.
Az előző havi jelentés is elérhető portálunkon.
Forrás: Agrárágazat
