Csapadékhiány sújtja megyénket jó ideje, emiatt az ősszel elvetett növények gyengék, közepesen fejlettek. A repcék különösen kritikus állapotúak, több gazdálkodó jelezte a megyei agrárkamaránál, nem hagyja meg a növényt, a kitárcsázás után mást vet a helyére. A tartósan vízhiányos időszakban – bejelentés alapján – vízjogi engedély nélkül egyszeri, rendkívüli, öntözési célú vízhasználat lehetséges.
Kozsuch Kornél, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei alelnöke felhívta a gazdálkodók figyelmét arra, amennyiben az adott kultúrát nem hagyják meg – vagy ha meghagyják, de úgy látják, hogy biztos terméskiesés várható a tőhiány miatt –, keressék fel falugazdászukat a káresemény bejelentése érdekében. A repce szenvedte el a legnagyobb károkat a csapadékhiány miatt, sok helyen teljesen elszáradt, elhalt. Az elmúlt években is hasonló gondokkal szembesültek a termelők, nem csoda, hogy idén már tízezer hektár alatt várható a repce vetésterülete a nagy kockázat miatt, korábban 25–30 ezer hektár is volt Békésben.
– A kamara kezdeményezését követően a belügyminiszter március 21-ei kezdettel kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot az ország egész területére – ecsetelte Kozsuch Kornél. – Ebben az időszakban nem kell vízkészletjárulékot fizetniük a mezőgazdasági termelőknek, és vízjogi engedély nélkül, bejelentést követően, egyszeri, rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy legalább mérsékelni tudják az aszály hatásait.
A NAK-nál közölték, a hidrometeorológiai viszonyok és a meteorológiai előrejelzések alapján léptek. Az öntözés mellett a halgazdálkodáshoz és rizstermesztéshez használt vízmennyiség után sem kell – a meghatározottak szerint – vízkészletjárulékot fizetni. – Az országos aszálytérkép, a meteorológiai szolgálat adatsorai, valamint a NAK megyei szervezeteinek jelzései alapján hazánk teljes területét érinti a vízhiányos állapot – emelte ki az alelnök. – A talajok felső, 20 centis rétege az elmúlt időszakban tovább száradt, már szinte az egész országban 40 százalék alá csökkent a nedvességtartalmuk, téli csapadék hiányában nem is tudtak feltöltődni. Azóta eső híján, a napos, száraz és meleg időben fokozódott a vízhiány, ami komoly problémát jelentett és jelent a fejlődésnek indult őszi vetéseknek.
Kozsuch Kornél kitért arra, a száraz idő miatt a gazdálkodók korán rámehettek a földekre, időben megtörtént az ősziek fejtrágyázása. Lezárták a szántásokat, megkezdték a tavaszi vetésű növények alá a magágy-előkészítést.
A korai kultúrákat már el is vetették, például a szálas pillangósokat, a mákot. A talaj felső 10 centiméterének nedvességtartalma 20 százalék körüli Békés megyében, ilyen alacsony az elmúlt években nem volt, a megfelelő talajnedvesség pedig létfontosságú a kelő magvak számára is.
A vizet több módon juttatják ki
Kozsuch Kornél kiemelte, rendkívüli, öntözési célú vízhasználatnak minősül a közvetlenül felszíni vízből, ideiglenes szivattyúállással, legfeljebb 120 mm/hektár (1200 m³/hektár) vízmennyiség 100 hektár nagyságot meg nem haladó területre, megszakítás nélkül legfeljebb egy hónapig kijuttatása. Erre megoldás lehet a traktormeghajtású mobil szivattyúk alkalmazása, a vízszállításnál a gyorskapcsolású öntözőcsövekből, valamint flexibilis, felcsévélhető tömlőből épített szállító-szárnyvezetékek kihelyezése. Továbbá a termőterületen a mobil és a csévélődobos öntözőberendezések, öntözőkonzolok, illetve szalagos öntözőcsövek, gyorsan kiépíthető szalagcsepegtető rendszerek alkalmazása.
A rendkívüli öntözési célú vízhasználatot a területileg illetékes vízügyi hatósághoz (a megyei katasztrófavédelmi igazgatósághoz) írásban kell bejelenteni, amelyhez a vízkivétellel érintett felszíni víz kezelőjének (területileg illetékes vízügyi igazgatóság) hozzájárulását is csatolni kell. Útmutató és adatlapok a NAK honlapján érhetők el.
