A NAK elnökét a hódmezővásárhelyi mezőgazdasági kiállításon kérdeztük arról, hogy megoldja-e a gabonatermesztők helyzetét az importtilalom, és hogy mi lesz a toxinos kukoricával.
A XXX. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon mondott köszöntőjében kitért arra, hogy üdvözli a NAK a bevezetett importtilalmat, de azt is megjegyezte, hogy ennél tovább kell menni. Mire van szükség ezen kívül?
Az importstop tűzoltás, mert egész egyszerűen megállt a piac. Itt vagyunk aratás előtt, és a raktárak tele vannak nagyon sok régióban. Muszáj valahogyan megmozdítani a magyar termékeket. Nyilvánvalóan ez csak úgy lehetséges, ha a túlkínálatot megszüntetjük. Erre való az importtilalom.
Valójában azonban az a helyzet, amiben most vagyunk, nem nevezhető normálisnak, hiszen nem igazságosak a viszonyok. Mi nem olyan körülmények között termelünk, mint az ukrán gazdatársak, akik sok 100 vagy akár 1000 hektáron gazdálkodnak, ráadásul olyan körülmények között, ami számunkra elképzelhetetlen.
Győrffy Balázs: átfogó intézkedéseket szorgalmaz a NAK a terménypiac helyreállításának érdekében – Fotó: NAK/Lévai Zsolt
Környezetvédelmi, állatjóléti szabályok tekintetében rájuk egészen más előírások vonatkoznak, kevésbé van megkötve a kezük.
Ebből az is következik, hogy a költségszerkezetük is teljesen más. Nekik nem kell például ugaroltatniuk. Mi most az új Közös Agrárpolitikával úgy indultunk el január 1-től, hogy akinek 100 hektárja van, az valójában csak 93 vagy 97 hektáron termelhet, attól függően, hogy milyen megoldást választ (HMKÁ előírások). A kötelező ugaroltatás mellett értelemszerűen a hozamok is csökkennek.
Ha az EU nem kezdi el megkövetelni és érvényesíteni azokat a követelményeket a behozott termékek vonatkozásában, amiket egyébként a hazai piacon is megkövetel az élelmiszer-előállítóktól, akkor egész egyszerűen nem fogunk tudni versenyképesek maradni. A valódi megoldáshoz az ukrán termékek blokkolásán túl egy sokkal összetettebb és átfogóbb szabályozásra van szükség.
Ha tűzoltásnak meg is felel a mostani intézkedés, akkor is kérdés, hogy mi lesz a toxinos kukoricával…
A toxinos kukorica egy külön probléma, az az aszály következménye. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a gazdák valahogyan minél előbb próbálják meg értékesíteni a tételeket. Világos, hogy jó áron erre nincs sok esély.
Senkinek ne jusson eszébe viszont, hogy majd bekeveri az új termésbe a régit, mert akkor esetleg nem 30 tonna, hanem 300 tonna értékesíthetetlen tonna kukoricája lesz. Fontos lenne kivezetni a toxinos kukoricát a piacról annak érdekében, hogy a piaci bizalom helyreálljon.
Mert senki nem akar olyan országban vásárolni, ahol megvan az esélye annak, hogy méreganyaggal szennyezett kukoricát fog venni. Itt egy piacstabilizáló intézkedésre lesz szükség, ezzel kapcsolatban vannak is tervek. Ha nem teszünk semmit, akkor esélyünk sem lesz arra, hogy aratásra annyi tárolókapacitással rendelkezzünk, amivel képesek lehetünk kezelni a reményeink szerint jó termést ígérő idei évet.
A toxinos kukoricából lehet esetleg előállítani bioetanolt, de a melléktermékből most nem fognak tudni állati takarmányt gyártani a feldolgozók, hanem más módon kell hasznosítani. Ez természetesen csökkenti az értékét, de sajnos tudomásul kell venni, hogy ez a termény emberi és állati fogyasztásra nem alkalmas, meg kell tőle szabadulni, egyrészt, hogy helyreálljon a piaci bizalom, másrészt pedig, hogy legyen szabad tárolókapacitás.
Az állattenyésztési ágazattal kapcsolatban szinte csak a kihívásokról lehet hallani. Hogyan lehet abban az ellenszélben előre haladni, ami az állattenyészéssel szemben kialakult?
Az állattartókkal szemben annyi előírás van, hogy magától értetődő, hogy már extrém jó körülmények között tartják az állatokat. Ne felejtsük el, hogy a gazdának érdeke igazán az állatjólét, hiszen, ha az rendben van, akkor többet tejel a tehén, gyorsabban hízik a sertés, többet tojik a tyúk, a gazdának elemi érdeke, hogy magas színvonalon legyen az állatjólét, de csak, ha ésszerű határokon belül maradunk.
A gazdának elemi érdeke az állatjólét, hiszen akkor számíthat jövedelmezőbb termelésre – Fotó: Agroinform
A fogyasztók szempontjából viszont óriási kérdés, hogy mit kezdjünk azzal, hogy a hús – egy kisebb, de hangos fogyasztói csoport miatt – önmagában egy üldözött élelmiszer lett.
Mindenféle rovarfehérjével, laborban előállított műhússal találkozunk már. Ha a fogyasztók erre nyitottak, akkor az állattenyésztés nagyon nehéz helyzetbe kerülhet, de remélem, hogy a többség felméri, hogy mit akarnak a saját és gyerekeik tányérjába tenni, illetve mi az, ami mégiscsak egy biológiai normalitás a számukra.
Ha a fogyasztókat meg tudjuk győzni arról, hogy Magyarországon az állattenyészés magas minőségben, jó beltartalmi értékekkel, megfelelő állategészségügyi, járványvédelmi és állatjóléti körülmények között tud előállítani állati termékeket, akkor bizalommal fogyasztják ezeket, és akkor sikerülhet normális mederbe terelni ezt az ágazatot.
Június 9-ig kell beadni az egységes kérelmet. Mi az, ami nagyon más az idei évtől?
Számos gazdafórumon is igyekeztünk tájékoztatni a gazdálkodókat a változásokról, valamint érdemes a NAK honlapján is informálódniuk. Az AÖP például jelentős kérdésmennyiséget generál a gazdálkodók részéről, két-háromszoros az interakciók száma, amit a falugazdászoknak kezelni kell az eddigi évekhez képest.
Fontosnak tartom, hogy a gazdák időben vegyék fel a kapcsolatot a falugazdászukkal, ne június 8-án kezdjenek el dolgozni a kérelem összeállításán, mert nem fog sikerülni, erre most muszáj az eddiginél több időt szánni.
Falugazdászaink jól felkészültek, a gazdák keressék bátran őket!
Forrás: Agroinform
