Ezúttal a tulajdoni lap kevésbé ismert részleteiről készítettünk összefoglalót.
Milyen adatokat ismerhetünk meg a tulajdoni lapról?
A tulajdoni lap három részből áll.
- része az ingatlan adatait tartalmazza, termőföld esetén külön feltüntetve annak művelési ágát, aranykorona értékét, esetleges zártkerti státuszát.
A II. részből megismerhetjük az ingatlan tulajdonosait, személyazonosító adatait, láthatjuk a tulajdonszerzés jogcímét stb.
A tulajdoni lap III. része pedig az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat, terheket, tényeket tartalmazza, feltüntetve azok jogosultjait is (pl. egy jelzálogjog esetén).
Mit jelent az, hogy közhiteles a nyilvántartás?
Ha a tulajdoni lapon egy bejegyzés szerepel, akkor arról az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy az fennáll.
Ugyanez igaz fordított előjellel is: ha törölt adatot látunk az ingatlan-nyilvántartásban, akkor arról vélelmezni kell, hogy az már nem áll fenn.
Ennek pedig az a joghatása, hogy ha valamely jogot vagy tényt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztek, akkor senki sem hivatkozhat arra, hogy annak fennállásáról nem tudott.
Tehát ha egy adásvételi szerződésben hiába nincs említés a dolgot terhelő jelzálogjogról, mivel az a tulajdoni lapon szerepel (hiszen a jelzálogjog létrejöttéhez ingatlan-nyilvántartási bejegyzés szükséges), akkor nem hivatkozhatunk arra, hogy nem volt tudomásunk erről.
Frissítsük a lakcímünkre vonatkozó adatokat!
A tulajdoni lap tehát közhitelesen tartalmazza az ingatlanra vonatkozó adatokat.
Ez a közhitelesség viszont nem vonatkozik a tulajdonos személyazonosító adataira, így a lakcímére sem.
Vannak azonban olyan esetek, amikor a tulajdonosok értesítése mégis joghatályosan megtörténik a tulajdoni lapon szereplő címre.
Ilyen
– az osztatlan közös tulajdon megszüntetése [lásd: 647/2020. Korm. rend. 15. § (6) bek.] vagy
– a használati megosztás létrehozatala [lásd: 2013. évi CCXII. tv. 71. § (4) bek].
A lényeg: ha megváltozik a lakóhelyünk, akkor ne csak a lakcím-nyilvántartásban vezessük azt át, hanem módosítsuk a tulajdoni lapon is.
A művelési ág pontos feltüntetésére is figyelni kell!
A tulajdoni lap I. részén ott szerepel, hogy milyen művelési ágban tartják nyilván az adott termőföldet.
Ha ez nem egyezik a valódi, természetben fennálló állapottal (pl. a szőlőültetvényünk szántóként szerepel a tulajdoni lapon), akkor az szintén komoly problémákat okozhat.
Fájó meglepetés például akkor érhet minket, ha az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére kerül sor.
Az ún. területi minimum mértéke (magyarán, hogy milyen térmérték alatt lehet bekebelezni valakinek a tulajdoni hányadát) ugyanis jelentősen eltér a művelési ágak között: szőlőnél ez 0,3 hektár, szántónál viszont már 1 hektár.
Tehát hiába van szőlőültetvényünk a területen és hiába haladnánk meg a 0,3 hektárt is, ha szántóként van nyilvántartva a terület, akkor az 1 hektárnál kisebb területünket a nagyobb tulajdonostárs bekebelezéssel megszerezheti.
Fordítva is igaz a képlet: ha szőlőként van nyilvántartva a terület, akkor azon kötelezően szőlőművelést kell végezni, máskülönben földvédelmi bírságot szabhatnak ki velünk szemben.
Hogyan lehet módosítani a művelési ágat?
A termőföld művelési ágának megváltoztatását be kell jelenteni a földhivatalnak, a bejelentés elmulasztása esetén ugyanis földvédelmi bírságot szabhatnak ki velünk szemben.
A művelési ág változásának átvezetéséhez főszabály szerint csatolni kell a változási vázrajzot, kivéve, ha például egy földrészlet egész területe más művelési ágra változik
[lásd: 1997. évi CXLI. tv. 28. § (2) bek].
Azt is jó tudni, hogy a föld művelési ágának a megváltozása nem minősül más célú hasznosításnak, így a földvásárlástól számított 5 éven belül is lehetséges módosítani a művelési ágat.
