Igen nagy területi különbségek alakultak ki az elmúlt napok csapadékmennyiségében Magyarországon. A déli, délnyugati országrészben kellő mennyiségű nedvességhez jutottak a fejlődés kezdeti szakaszában járó napraforgó és kukorica állományok, ugyanakkor az Alföld és a Tiszántúl középső tájain fokozódott az aszály. Ez utóbbi területekre az előttünk álló egy hétben sem érkezik számottevő csapadék, országszerte nagyrészt száraz, az ilyenkor szokásosnak megfelelő hőmérsékletű időre van kilátás.
Elég változékony időben volt részünk a mögöttünk álló egy hétben, hétfő kivételével minden nap hullott csapadék valahol az országban – írja legfrissebb agrometeorológiai jelentésében a Hungaromet. A múlt hét második felében, főként csütörtökön és pénteken a nyugati, délnyugati országrészben esett számottevő mennyiség, majd szombaton és vasárnap inkább elszórt záporok voltak jellemzőek. Kedden és szerdán sokfelé esett, foltokban délen, délnyugaton és északon 10-25 mm, a Szamosközben 40-50, mm. Így az elmúlt egy hétben a délnyugati országrészben és a Szamosközben 20-50 mm-t mérhettünk, ugyanakkor a Dunántúl északkeleti tájain és az Alföld középső és keleti részén sokfelé a 3 mm-t sem érte el a csapadék mennyisége. Az elmúlt tíz illetve harminc nap csapadékösszege az ország jelentős részén elmarad a sokévi átlagtól, nagy területen 10-25 mm közötti a csapadékhiány.
A felszín közeli talajréteg az Alföld középső tájain és a Tiszántúl jelentős részén valamint a Dunántúl északi, északkeleti területein kritikusan száraz állapotban van, míg délen, délnyugaton és északon, északkeleten kellő mennyiségű nedvességet tartalmaz. A középső talajréteg nedvességtartalma a legtöbb helyen még kielégítő, bár előbbi területeken sokat száradt az elmúlt egy hét során, míg a fél méternél mélyebb rétegben bőven van nedvességtartalék egy esetleges nyári aszály idejére.
Az őszi vetések két-három héttel előrébb járnak a fejlődésben a szokásosnál. A kalászosok virágoznak, az őszi káposztarepce a magképződés fázisában van, többfelé meglehetősen ritkásak az állományok. A kalászosok és a repce a legtöbb helyen még kielégítő mennyiségű nedvességet találnak a talajban ezekben a vízigényes fenológiai fázisokban. A napraforgó és a kukorica intenzíven fejlődik, de az Alföldön sokfelé és a Dunántúl északkeleti részén is több csapadékot igényelne az eddigieknél. Az akác virágzására az északi, északkeleti országrészben a napos, meleg idő igen kedvező. A méhcsaládok a korai tavaszban kellően meg tudtak erősödni, már január végén a mogyoróról hordták a virágport az enyhe napokon. Délen már elvirágzott az egyik legfontosabb mézelő növényünk.
Az elmúlt két napban a déli, délnyugati és az északi, északkeleti országrészekben volt gyakran nedves a növények levélfelülete, ott ez az időszak több, mint felét tette ki, míg a Győr – Budapest – Debrecen vonal tágabb környezetében szárazak maradtak az állományok. A párás időszak a csapadékos tájakon is rövidebb ideig tartott.
Nagyrészt száraz, a hét végéig az átlagosnak megfelelő hőmérsékletű, majd annál melegebb időre van kilátás az előttünk álló egy hétben. Pénteken és szombaton csak kevés helyen fordulhat elő egy-egy zápor, majd vasárnap átmenetileg kissé megnő a csapadékhajlam, záporok, zivatarok lehetnek, majd a jövő hét első felében ismét száraz idő lesz a jellemző. A talajok nedvességtartalma országszerte csökken, a nyári növényekre vonatkozó aszály területi kiterjedése az Alföldön és a Dunántúl északkeleti felén nőni fog. Ugyanakkor a levélnedvesség tartam alacsonyan alakul majd, ami a gombás betegségek elleni védekezés szempontjából kedvező. A szél péntektől mérséklődik, és csak keddtől élénkül meg ismét nagy területen. A hőmérséklet csúcsértéke a hét végéig 20 és 25 fok között alakul, éjszakánként pedig többfelé 10, a fagyzugos helyeken 5 fok alá hűl a levegő. A jövő hét elején pár fokkal melegszik az idő.
Forrás: agrarszektor.hu
