Az Orosháza és Térsége Gazdakör múlt heti tisztújító közgyűlésén jelentették be, hogy az eddigi két alelnök, Benkő Lajos és a gazdakör egykori alapító elnöke, Horváth József visszavonul a vezetésből.
Vannak szervezetek, amelyek ezer szállal kötődnek egy-egy személyhez. Az orosházi gazdakör is ilyen. A 2006-ban alapított szervezet és alapító elnöke, Horváth József neve elválaszthatatlanul összeforrt. A megválasztott tiszteletbeli elnökkel a beszélgettünk az elmúlt évekről, munkáról szenvedélyről, eredményekről.
Horváth József – vagy ahogy ismerősei, barátai, munkatársai szólítják, Józsi bácsi – 1944-ben gazdálkodó családba született Orosházán. Szüleitől már gyermekként megtanulta a munka becsületét és szeretetét. A mezőgazdasági technikum után az állami gazdaságban kezdett dolgozni. Sok év munka után, 2002-ben, a Petőfi Tsz. állattenyésztési ágazatvezetőjeként ment nyugdíjba és tulajdonképpen innen kezdődött a gazdakör és az ő közös története. Munkához szokott emberként, nyugdíjasként sem ült a babérjain, kereste a lehetőséget, ahol tenni tud a gazdatársadalomért.
– A gazdatársakkal sokat beszélgettünk és a beszélgetések során merült fel az igény egy gazdaszervezet létrehozására. Akkor már az országban több helyen működtek gazdakörök, elhatároztuk, hogy Orosházán is létrehozzuk. 2006-februárjára érett meg az idő és 76 taggal megalakítottuk az Orosházi Gazdakört, melynek elnökévé engem választottak. Kiváló vezető társaim voltak és aktív munka folyt. Néhány fórum megtartásával kezdődött és már a megalakulás évében szerveztünk augusztus 20-ra aratóünnepet. Megismerkedtem a bánsági, az Arad megyei gazdákkal, akik el is jöttek az ünnepünkre. Ez lett a gyökere a határon túli gazdaszervezetekkel történő kapcsolatépítésnek. Az ősz folyamán újabb fórumokat tartottunk, majd a zentai pálinkaverseny kapcsán egy újabb, határon túli szerveződéssel vettük fel a kapcsolatot. A bánságiakkal, az Arad megyeiekkel, a vajdaságiakkal is kölcsönösen eljártunk egymás rendezvényeire. Ebben az időben kezdődött az Orosházi Hagyományok-Ízek Verseny, mely azóta az egyik legjelentősebb hazai gasztro-kulturális fesztivállá nőtte ki magát. Az alapötletet a gazdakör mostani elnöke, Brlázs Róbert hozta, aki ausztriai látogatása során vett részt hasonló rendezvényen. Közösen felépítettük a vázát, aztán érkezett a gazdatársaktól több jó ötlet és kialakult az első orosházi rendezvény. Az első még a PMK Szokolay termében is elfért, később több, nagyobb helyszínt is kinőttünk és sok neves személyiséget láttunk vendégül – meséli Horváth József.
A kibővült, Orosháza és Térsége Gazdakörré vált szervezet a következő években folytatta a nyári aratóünnepek szervezését, közben ápolta és gyarapította a kapcsolatokat a határon túli magyar gazdaszervezetekkel. A gazdakör kezdeményezésére, a frissen megalakult Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) vezetésével 2013-ban megalakult a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma (KEF). A gazdakör aktív részt vállalt a Magyarok Kenyere Program vármegyei sikerében is.
– Elsőként főként az erdélyi és a vajdasági szervezetek csatlakoztak, őket követték a horvátországi, szlovéniai, szlovákiai és kárpátaljai gazdák. A KEF plenáris üléseit egyik évben Magyarországon, másik évben valamelyik külföldi országban tartottuk. Nagyon nagy dolognak tartom, hogy a teljes Kárpát -medence magyarságát, magyar gazdáit egy asztalhoz ültethette ez a szervezet, ahol megbeszélhetjük a közös problémákat, az egyes országokban folyó munkát és egy-egy jó tanácsot, módszert is átadhatunk egymásnak – fűzte hozzá Józsi bácsi.
Horváth József munkáját nem csak a helyi, és környékbeli, vagy épp a határon túli gazdák ismerték el. Szülővárosában, Orosházán előbb az Orosháza városért kitüntetést kapta meg, később, 2020-ban Orosháza díszpolgárává választották. A magyar kormánytól a Magyar Érdemkereszt ezüst fokozatát, később a Köztársasági Érdemkereszt arany fokozatát kapta meg. A NAK által, 2019-ben alapított Károlyi Sándor díjat, melyet minden évben, az agrárium, a mezőgazdaság, az élelmiszeripar vagy a vidékfejlesztés területén végzett kimagasló tevékenység alapján ítélnek oda, elsőként Horváth József vehette át.
A gazdakör tiszteletbeli elnökévé választott Horváth József, túl nyolcvanadik születésnapján érezte úgy, hogy hátrébb lép és a gazdakör vezetését teljesen a következő generációra bízza. Megítélését, elismertségét mutatják az általunk megkérdezett Dávid Zoltán polgármester és Jakab István MAGOSZ elnök, az országgyűlés alelnöke mondatai:
– Józsi bácsinak múlhatatlan érdemei vannak az ország egyik legmeghatározóbb gazdakörének létrehozásában és eredményes vezetésében. Nagyon sok, országosan is példaértékű programot hoztak létre. Gondoljunk csak a gazdabálokra, a Hagyományok-Ízek Versenyre, vagy a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumára. Bízom benne, hogy nem vonult vissza teljesen és még nagyon sokáig, jó egészségben tudja tudásával, tapasztalatával segíteni a hozzá forduló fiatalabb gazdákat – mondta el a polgármester.
A MAGOSZ elnöke, az országgyűlés alelnöke, Jakab István mindegyik Hagyományok-Ízek Verseny vendége volt és ezek mellett is sokszor tanácskozott Orosházán. Horváth Józsefet barátjaként említette.
– Ha van gazdakör, akinek a szövetség sokat köszönhet, az az Orosházi Gazdakör és Horváth József elnök úr. Innen indult a magyarok Kárpát-medencei összefogása, innen indult a szövetségnek az az összefogása, amely valójában a Magyarok Kenyere Program alapját adta. Példaértékű volt a Hagyományok-Ízek Verseny megteremtése és a mai szintre fejlesztése. Horváth József elnök úr volt, aki emlékművet állíttatott a meghurcolt magyar gazdáknak, ő volt aki szobrot állíttatott a búzanemesítő nagyoknak, és aki emlékeztetett mindenkit arra, mivel tartozunk őseinknek. Előre ment, amikor előre kellett menni, segített, amikor segíteni kellett. Irányításával az Orosházi Gazdakör példaértékű munkát végzett – mutatott rá egy régebbi, az OrosCafénak adott interjúban Jakab István.
Józsi bácsi szándékai szerint – míg egészsége engedi – tanácsaival továbbra is segíti a gazdakör vezetését és az immár 145 fős taglétszámú szervezet munkáját.
Forrás: Oroscafe
