Így dolgozik egy vadkár szakértő – 1. rész
Korábbi írásainkban már tisztáztunk egyes részkérdéseket. Megnéztük, hogy milyen állatok milyen vadkár fajtákért felelnek. Olvashattad már tőlünk azt is, hogy hogyan zajlik vadkárod megtérítése. Legújabb kétrészes írásunkban most vadkárszakértői fejjel járjuk körbe a témát, és arra a kérdésre keressük a választ, hogy hogyan mérik fel a vadkárokat. Ebben a cikkben az alapokat vesszük át.
A mezőgazdák és a vadgazdálkodással foglalkozók között szinte folyamatos konfliktust okoz a vadak által okozott kár. Ha mezőgazdasági tevékenységbe fogunk, nem szabad elfelejtkezni arról, hogy a termőföldünk egy természetes életközösségből kihasított darab, így bármikor előfordulhat, hogy szabadon élő állatok „törnek be” a területünkre. Ezt természetesen teljesen megakadályozni nem lehet, és nem is várhatjuk el, hogy a vadállatok élettere teljesen beszűküljön a megművelt területek elszeparálása révén. Ugyanakkor teljesen érthető az a törekvés is, hogy a gazdák meg akarják védeni az általuk teremtett értékeket. Az idei évben megrendezett XXI. Pápai Agrárexpon ez a kérdés központi szerephez jutott, már csak azért is, mert a vonatkozó törvények módosultak. A Nemzeti Agrárkamara elnöke, Győrffy Balázs az Expón tartott előadásában elmondta, hogy az elmúlt két évtizedben a bejelentett vadkárok és az igényelt kártérítések összértéke folyamatosan növekszik, már 2015-ben is meghaladta a 2,3 milliárd forintot.
A vadkár fogalma
Vadkárnak nevezzük a gímszarvas, dámszarvas, őz, vaddisznó és mufflon által a mező- és erdőgazdálkodásban, az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőkben, gyümölcsösökben, szántóföldeken, erdőkben, továbbá csemetekertekben okozott kár azon részét, amely a 10%-ot meghaladja.
Nem tekinthető vadkárnak a megújuló természeti erőforrásnak és nemzeti vagyonnak minősülő vadállomány életfeltételeinek kielégítésére szolgáló természetes önfenntartási érték. A vadkár megtérítésére az kötelezhető, aki a kárt okozó vadfajjal az adott területen vadgazdálkodást folytat és annak vadászatára jogosult.
Ha a vadgazdálkodó egy adott évben nem teljesíti az elejtési tervszámokat vaddisznó és gímszarvas tekintetében, a következő évi vadkár teljes egészében őt terheli. A nemrég megváltozott vadkártörvényről egyébként itt írtunk bővebben.
A vadkár megállapítása
A vadkár megtérítése iránti igényt az észleléstől számított 15 napon belül a károkozásért felelőssé tehető személy vagy szervezet felé. Első lépésben a károsult és a kárért felelős megpróbálnak megegyezni, de ha az egyezség öt napon belül nem jön létre, bírósághoz lehet fordulni vagy a területileg illetékes önkormányzat jegyzőjétől lehet segítséget kérni az egyezség létrejöttének előmozdításához. A jegyző kárszakértőt jelöl ki, aki megfelelő képesítése alapján elvégzi a kárfelmérést.
Így dolgozik egy vadkár szakértő – 2. rész
Cikksorozatunk előző részében már bemutattuk neked a vadkár jogi és szakmai fogalmát, ebben a cikkben pedig a felmérésének módjáról ejtünk szót.
A vadkár felmérésének szakmunkáját a legtöbb esetben szakértőre bízzák a károsultak. Az elmúlt években sajnos nagyon sok gondot és konfliktust okozott, hogy a vadkár felmérésének nem voltak egzakt és mindenkire érvényes módszerei, vagyis többnyire ahány szakértő dolgozott, annyi módszer volt használatban.
Eléggé széles körben elterjedt volt még mindig az ún. szubjektív kárfelmérés módszere, vagyis az a lehetőség, hogy a szakértő a számára rendelkezésre álló támpontok alapján, de leginkább saját tapasztalataira támaszkodva megbecsülte a bejelentett kárt.
Sajnos a szubjektív becslés nem egzakt módszer, vagyis egyrészt nem lehet bizonyítani a megállapított kár valós voltát, másrészt nem kielégítő a károsultak számára, hiszen bőven teret hagy az értelmetlen veszteségek elszenvedésének.
Mivel ezzel kapcsolatban egyre több volt a panasz és az elégedetlenség, a Magyar Vadászkamara (az előző cikkben is említett XXI. Pápai Agrárexpo keretein belül) kezdeményezte egy mindenkire érvényes módszertan kidolgozását és elfogadását. A vadászati törvény módosítása ennek szellemében a közeljövőben fog lezajlani.
A cél objektív módszerek kidolgozása, amelyek figyelembe veszik a károkozó vad táplálkozási stratégiáját, a területen általában jellemző és az adott évre várható terméshozamot is. A szakértők véleménye szerint a vadkárfelmérés valójában mérnöki munka, amely kifejezetten mért adatok alapján elvégezhető, ezen mérésekhez kell megtalálni a leghatékonyabb (legpontosabb és leggördülékenyebben alkalmazható) eszközöket. Ezek alapja egy egységes mérési adatokat tartalmazó jegyzőkönyv lehet a jövőben.
Melyek a jellemzői egy hatékony objektív módszernek?
Olyan adatok, amelyek mindenki számára alkalmazható méréseken alapulnak, továbbá olyan metodika, amelynek lépései írásos formában mindenki számára hozzáférhetőek, értelmezhetőek és alkalmazhatóak. Ezzel együtt vadkárszakértők képzésére, majd folyamatos továbbképzésére is szükség lesz a jövőben.
Forrás: www.vadalarm.hu
